Hamarosan megjelenik az Alien: Covenant (Avagy Prometheus 2.), ezért úgy éreztem ez a legjobb alkalom, hogy az Alien széria egyik leghírdetebb és leginkább utált filmjéről, a negyeik részről beszéljek, aminek a forgatókönyvét a Bosszúállók rendezője, Joss Whedon írta. Kimondom kerek perec, ez a film annyira rossz... Hogy az már JÓ!   

Kétszáz évvel a harmadik rész történései után Ellen Ripley-t (Sigourney Weaver) klónozták, és egy idegen királynő embrióját távolították el a mellkasából. Az Egyesült Rendszerek Hadserege azt remélte, tenyésztheti az idegeneket, hogy kutatásokat végezzenek rajtuk az USM Auriga nevű kutatóhajó fedélzetén. Céljukat úgy próbálták elérni, hogy csempészekkel emberi gazdatesteket raboltattak el és szállíttattak a kutatóhajóra. A csempészek között ott van Winona Ryder és Ron Perlman is. Az idegenek később kiszabadultak, Ripley és a csempészek pedig megpróbálnak elmenekülni az Auriga fedélzetéről, mielőtt az a Földnek csapódna.

Míg a harmadik rész visszatért az eredeti film stílusára, addig a negyedik a 2. rész stílusát követi, vagyis inkább az akció van előtérben, mint a horror. Azonban ez a film senem Akció film, senem Horror, de még egy közeps Sci-Fi-nek sem tudom mondani, mert ez egy Trash film. Ebben a filmben annyi logikai hülyeség történik, hogy alig tudom elhinni, hogy Joss Whedon írta ezt a rakás szemetet. Most komolyan, az Egyesült Rendszerek Hadserege kívülállók, méghozzá feltehetőleg bűnözők segítségét kéri meg arra, hogy gazda testeket hozzanak a Xenomorph-oknak, ami elvileg egy szigorúan titkos projekt, amit már több száz éve eltitkolnak a nagyvilág elől.

Az pedig a legnagyobb vicc az egészben, hogy ez-az elmélet végül is beigazolódott, mert Winona Ryder karaktere Annalee Call, mint kiderül azért volt mind végig a csempészekkel, mert megtudta, hogy Ripley-t megpróbálják klónozni, hogy feltámasszák a Xenomorph-okat. Az is tiszta röhej, hogy a szigorú fogságban lévő Xenomorph-okat a brilliáns tudósok egy cellában tartotta az első 3 példányt, és még Ők lepődnek meg, hogy a szabadulásukért cserébe megölik az egik fajtársukat, hogy a sav szétmarja a cella padlóját, aminek köszönhetően kitudnak szökni. 

Az emberi karakterek hülyesége itt nem áll meg, mert rendszeresen olyan helyzetbe sodorják magukat, például szétválnak a csoporttól, csak azért, hogy egyedül legyenek, így az egyik lény játszi könnyedséggel eltudja intézni őket. Azonban a Xenomorph-ok sem állnak mindig a helyzet magaslatán. Korábban ezek a félelmetes lények gyorsan és váratlanul támadtak az áldozatukra. Itt viszont többször is előfordul, hogy csak ott állnak az áldozat/áldozatok előtt és nem támadják meg őket, hanem megvárják, míg jön a felmentő sereg, aminek köszönhetően vagy visszavonulnak vagy kinyuffannak.

Itt az ideje, hogy beszéljek egy picit az újra klónozott Ellen Ripley-ről. Nos, a karakterével sok mindent lehetett volna kezdeni. Kezdjük ott, hogy a klónozás folyamán a DNS-e keveredett a királynő DNS-ével, aminek köszönhetően emberfeletti erőkre tett szert. A vére szintén savas, az érzékszervei sokkal kifinomultabbak, jobb a szaglása, hallása, még 6. érzéke is van... De karaktere nincsen és nem csinál semmilyen fantasztikus vagy látványos dolgot! Az a Ripley, akit a Trilógiában megismertünk és szerettünk már 200 éve meghalt. A klón pedig egy szuper erős, néhány emlék foszlánnyal rendelkező, felejthető senki lett. Sigourney Weaver pedig Oscart szeretett volna az itteni szerepéért? Annyira erőlködött, hogy egy sokkal állatiasabb Ripley-t alakítson, hogy már nem volt hihető az alakítása.

Azonban a film két dologban mégis jobb lett, mint a harmadik rész, amik persze apróságog a béna karakterek és történet miatt, de érdemes megemlítenem. Az egyik a látvány. A Xenomorph-ok megjelenítésére a 3. résszel ellentétben már sokkal gyakrabban használtak jelmezeket és jól alkalmazott CGI-t a 3. rész béna bábos megvalósításával szemben, valamint ez a rész az összes közül a legvéresebbek. Akkora öröm volt, főleg a vérszegény 3. rész után igazán látványos trancsírokat és kivégzéseket látni. Az akciók továbbra is súlytalanok, a karakterekért sem izgulunk, de akkora egy örömöt okozott a számomra, amikor az egyik dög kinyírta az idióta doktorokat és katonákat. Ennek a filmnek a főszereplői valójában nem az emberek, hanem a Xenomorph-ok! Ennél többet nem is kívánhattam.

A filmvégi hibrid lény, akit nem szeretnék elspoilerezni, pedig az egyik legnagyobb hülyeség és a legbénább Alien szörny, ami a szérián belül készült. Nem bírtam ki röhögés nélkül! :D

Összegészében ez egy isten igazi rossz film a jobbik fajtából. Én lepődtem meg a legjobban, hogy egy ekkora szart ennyire élvezek. A látvány tényleg jó, a trancsírokat öröm nézni, a film alig hosszabb 100 percnél, szóval elpörög vele az idő, azonban a történet és a karakterek megölték a filmet. Nem is csodálom, hogy 15 évet kellett várni egy újabb epizódra, a Prometheus-ra, ami végül nem is volt egy Alien film, hanem egy önmaga lábain is megálló előzmény film. Az új filmre pedig pozitívan állok hozzá. Reméljük jó lesz! ;)

10/5 - 51%

Számomra az Alien filmek Top 5-ös listája:

1. Alien 10/9

2. Aliens 10/8

3. Prometheus 10/7

4. Alien 3. 10/6 (Még nem láttam az Assembly Cut-ot!)

5. Alien 4. 10/5