A kritika előtt az Ajánlott oldalak menü pontot frissítettem két filmmel! Az egyik a Mozi völgy, a másik pedig Katakomba Ferenc, a 6. Filmelemző Oscar nyertesének a saját blogja Egy Katakomba Világa! Látogassatok fel hozzájuk is! ;)

Ismeritek azt az érzést, amikor egy nevezetes sport esemény után, akár győzelem vagy vereség lett a végeredmény, az emberek összevandálkodják az utcákat? Nos, én speciel szerencsére nem ismerem, de tudom, hogy nagyon sokan már találkoztak ezzel a jelenséggel, amibe a Huligánok című film részletes bepillantást enged.

Matt Buckner (Elijah Wood) amerikai diák Londonba utazik, miután igazságtalanul kizárják a Harvardról. Londonban összebarátkozik a nyájas, de veszélyes Pete Dunhamm-el (Charlie Hunnam), akin keresztül bebocsáttatást nyer a futballhuligánok erőszakos világába. Dunham és szoros baráti köre alkotják a Green Street Elit nevű bandát, a West Ham United rajongóinak kemény magját. Egyetlen céljuk van, hogy ők legyenek a legrettegettebb banda az országban, és ezért mindenre képesek. Matt-et nemcsak a labdarúgás izgalma ejti rabul, hanem a banda tagjai közötti testvériség és összetartás is. Hamarosan azonban ez az új életforma veszélybe sodorja mindazt, ami eddig drága volt neki az életben.

Ami rögtön megfogott a filmmel kapcsolatban, az a témája. Ez egy olyan alapszituáció, amit nem minden nap láthatunk film formájában a TV-ben, inkább csak dokumentum filmekben vagy a híradóban, hogy ezek a bandák rosszak, több ezer forint értékű kárt csináltak, és így tovább. A film pedig nem szinesíti a helyzetet, mert tényleg erről szól az egész vandálkodás! Elsőnek azt hittem, hogy megpróbálják ennek az egésznek a jó oldalát bemutatni, hogy miért jó nekik és a társadalom számára ezt csinálni, ami egy nagyon merész és tökös húzás a készítők részéről. Fölöslegesen szereznek maguknak az emberek maguknak súlyos sérüléseket, és ellenségeket.

Mivel maga a film is tudja, hogy ez nem a leghálásabb téma, amiről beszélniük kell, egy okos húzással megoldották, hogy ne legyen teljesen hiába való a játékidő. Ebbe a közegbe kerül mindenki kedvenc Frodója, Matt, aki egy szerény, visszahúzódó srác, akit egy általa el nem követett bűntett miatt rűgták ki a suliból, mert nem állt ki magáért, hogy bebizonyítsa az ártatlanságát. Ezen változtat akaratlanul is Pete, a Green Street-i utca legkeményebb verőlegénye, aki megtanítja Matt-nak, hogy ha nem áll ki magáért, akkor soha semmit nem fog elérni az életben. Elijah Wood és Charlie Hunnam pozitívan megleptek. Míg Elijah Wood a szememben bebizonyította, hogy képes a Gyűrűk Ura nélkül is boldogulni Hollywoodban, addig Charlie Hunnam szerintem élete egyik legjobb színészi alakítását nyújtotta. Hunnam-t legtöbben a 2013-as Tűzgyűrű-ből ismerhetik az emberek, de a gyakorlott sorozat nézők a Sons of Anarchy-ből ismerhetik, ahol szintén nagyszerű volt, de szerintem ott közel nem volt olyan jó, mint itt, ebben az alig több, mint 100 percben.

Az egyetlen dolog, ami miatt sajnos vegyes érzésekkel fejeztem be a filmet, az a vége! Spoiler veszély miatt nem akarom részletezni, de a lényeg az, hogy a Shannon Dunhan-t alakító Clarire Forlani egy olyan nagy logikai HÜLYESÉGET csinál, hogy az már nekem fájt, főleg azért, mert ilyen soha nem történne meg! Értem én, hogy a történet szempontjából szükségszerű volt, hogy Matt ne legyen olyan huligán, mint ők, de ne csináljunk már az emberekből komplett idiótát. Kicsikét kiakadtam rajta!

Ennek ellenére a film egy kellemes csalódás volt a számomra. Megmutatta ennek az "életformának" az igazi oldalát nagyon jó színészi gárdával és kellő brutalitással. Az érzékenyebb lelki világuaknak nem feltétlenül tudom ajánlani a megtekintését, mert itt bizony a csonttörések látványa is nagyon fájdalmas tud lenni. A film vége pedig olyan amilyen. Egyszer érdemes megtekinteni!

10/7 - 71%