Az "Erő" ilyen rejtélyes és erős a "Birodalom visszavág" óta nem volt egy Star Wars filmben, mégsem lett az új film az ötödik résznek a koppintása!

Azok közé az emberek közé sorolom magamat, aki két év elteltéve is minden hibája ellenére nagyon szereti az "Ébredő Erő"-t. Lehet azt mondani arra a filmre, hogy az "Új remény" Remake-je, lehet azt mondani, hogy a harmadik Halálcsillag már vicc kategóriába tartozik, azt viszont ellehet mondani róla, hogy egy nagyon szórakoztató, agyatlan szórakozást nyújtó Blockbuster nagyon jó karakterekkel. Rey (Daisy Ridley), Finn (John Boyega), Kylo Ren (Adam Driver) mind emlékezetes és érdekes karakterek voltak, akiket az első filmjükben sokkal jobban megismertünk, mint az általam nagyon nem kedvelt "Zsivány egyes"-ben lévőket. Az a film bebizonyította a számomra, hogy nem minden alkalommal fog az összes új Star Wars film tetszeni nekem, éppen ezért már sokkal szkeptikusabban vártam "Az utolsó Jedik"-et, mert az első előzetese alapján (amit láttam) nagyon úgy érződött, hogy egy "Birodalom visszavág" koppintás lesz.

Egyedül a rendező személyében Rian Johnson-ban bíztam, aki az általam kedvelt (de közel nem hibátlan) "Looper"-t rendezte. Ő az a fajta rendező, aki fogja a megszokott filmes kliséket és kiforgatja őket a komfort zónájukból, ami a 8. részre nagyon kellett. Ezt a feladatot pedig számomra sikerült elérnie. "Az utolsó Jedik" volt számomra az elmúlt évek egyik legkellemesebb meglepetése, mert sikerült teljesen új irányzatát megmutatnia a Star Wars mitológiának, az "Erő"-nek, a régi és új karaktereket kibontania, eközben nem felejtett el egy izgalmas és szórakoztató látvány film lenni.

A film szinte ott veszi kezdetét, ahol az előző rész abba maradt. Az Ellenállók/Lázadók megpróbálják elhagyni a bázisukat, mert az Első Rend támadás hajt végre ellenük, így Poe Dameron (Oscar Isaac) a csapatával az élen megpróbálnak időt nyerni a társaiknak, hogy elhagyhassák a bázist. Eközben Rey megkéri Luke Skywalker-t (Mark Hamill), hogy képezze ki, aki erről egy szót sem akar hallani a korábbi hibája, Kylo Ren miatt. Innentől kezdve egy űrcsatákkal, árulásokkal teletűzdelt spirituális utazás veszi kezdetét, ahol a legtöbb kérdésre választ kapunk, ami az "Ébredő Erő" óta foglalkoztatott minket.

Az új szereplők hozták a megszokott formájukat, továbbra is karizmatikusak és emlékezetesek, viszont a régi szereplők is kitettek magukért! Mark Hamill-t nem tudom, hogy mikor láttam utoljára ennyire jól játszani. Hiába játszotta Luke-ot, mégis képes volt egy új, megöregedett Jedi mestert alakítani, akiben látszódott a meggyötörtség, a félelem, ami a múltban történt vele, mégis néha-néha elő jött a régi énje is, akit a korábbi filmekből megismertünk. Carrie Fisher-t pedig fájdalmas volt utoljára látni a mozi vásznon, aki rengeteget fejlődött az "Ébredő Erő"-höz képest. Látszódott rajta, hogy már könnyebb volt számára újra eljátszania ezt az ikonikus szerepet, és az a legszomorúbb, hogy már soha nem tudjuk meg, hogy mi lett volna a szerepe a 9. részben, mert az itt történtek alapján a folytatásban biztosan nagyobb szerepet kapott volna.

A legtöbb hiba, ami az "Ébredő Erő"-t és a "Zsivány egyes"-t érintette itt már nem olyan erőteljesek. Már nem elsősorban a nosztalgia faktorra helyezi a hangsúlyt, nincsen minden második jelenetben egy kikacsintás az egyik korábbi epizódra, kivéve persze akkor, ha a sztori szempontjából szükséges, hanem a korábban megismert karaktereknek a kibővítésére helyezi a hangsúlyt, nem egy csavart biztosítva a nézők számára. A humor (szerencsére) már nem olyan domináns eleme a filmnek. Persze előfordul nem egy jól sikerült és kevésbé jól sikerült poén, viszont közel nincsen telepakolva, mint a 7. részben és nem olyan kínos, mint a Zsivány-ban. Sokkal komolyabban vették a készítők a dolgukat, nem akarták minden pillanatban a rajongók vágyait csillapítani, hanem tényleg egy történetet akart elmesélni. Luke vívódása a múltban történt eseményekkel kapcsolatban, Rey erőfeszítései a saját múltjában felmerülő kérdéseinek a megválaszolására és Kylo Ren vívódása a világos és a sötét oldallal talán még erőteljesebb, mint az előző részben volt. Minden fontosabb szereplő a saját létének az értelmét keresik, nem biztosak abban, hogy tényleg az a helyes út, amit kitűztek maguknak.

A legnagyobb negatívum, ami a nézőket érheti az a film két és fél órás hossza! Finn történetszála sokak számára túlzottan lelassíthatja a cselekményt, ami számomra még így is érdekes volt, jobban sikerült a háború militarisztikai hátterét kibontania, mint a Zsivány-nak, de még így is hiába volt a film ezen része fontos a történet szempontjából itt-ott 10-20 percet könnyedén lehetett volna csipegetni belőle, túl sok minden nem változtatott volna a végeredményen. De mint már mondtam, Finn történet szála annyira engemet nem zavart, mert a sok drámai rész után jól esett ezekkel a szórakoztató jelenetekkel levezetni a feszültséget. Amik viszont jobban zavartak azok a kicseszett Porg-ok! Szerencsére közel nem szerepelnek annyit, mint az Ewok-ok vagy Jar-Jar, viszont már annyira keveset szerepeltek, hogy semmi értelmüket nem láttam azon kívül, hogy a karácsonyi időszakra a boltok tele legyenek ezekkel a plüss állatkákkal. Néha viccesek voltak ez kétségtelen, de míg Jar-Jar és az Ewok-ok a történetek szempontjából fontosak voltak, addig ezek a lények semmilyen irányba nem vitték a cselekményt.

Ezen felül nagyon sok logikai bukfenc és olyan történeti elem is létezik, amik csak azért voltak ott/történtek meg, hogy a szereplőnek jó legyen. Mégsem zavart egyik sem, mert a történet és a karakterek odaszögeztek a vászonhoz! A két és fél óra játékidő úgy repült el, mint ha csak egy másfél órás filmet néztem volna. Már nagyon régen volt olyan, hogy nem néztem az órámat egy film nézése közben. A látvány és az akció jelenetek sokkal jobbak, mint az előző kettő Star Wars filmben, és első sorban a kard párbajokra gondolok, ahol hosszú, vágatlan és durva képsorokon keresztül láthatjuk, ahogyan a színészek végrehajtják ezeket a gyönyörű akció jeleneteket. Továbbra sem az előzmény trilógiára jellemző, akrobatikus, túl koreografált, CGI tengeres akció jelenetekről van szó, hanem minimalisztikus, érzelemben gazdag, izgalmas, durva kard párbajokról, amik rengeteg fordulattal rendelkeznek a végkifejletet tekintve!

ÖSSZEFOGLALVA:

Objektíve nem tekintem az év legjobb filmjének (lásd: Szárnyas fejvadász 2049, Dunkirk, Baby Driver) és lehet, hogy ezzel a kijelentésemmel egy Star Wars Fanboy-nak fogok hangzani (pedig, mint mondtam a "Zsivány egyes"-t sem szerettem), de számomra a Terminátor 2. mellett ez volt az év egyik legjobb mozi élménye! Tökéletes filmek nem léteznek, ez kétségtelen, azonban ez a film engemet ismét emlékeztetett arra, hogy ha egy film minden hibája ellenére képes elvarázsolni, képes egy új galaxisba elrepíteni és egy új oldalát megmutatni, amit korábban még nem láthattál, akkor az élmény felbecsülhetetlen lesz. Ez egy látványos, akció dús, mégis misztikus, érzelemmel teli, kiszámíthatatlan, élmény, amit nagyon hosszú ideig nem fogok elfelejteni. 

10/10 - 95%

UI: Ez lesz az első film, amit másodszorra is megfogok nézni a moziban. Ilyen sem fordult még elő velem! :D