A videojáték adaptációk nem örvendenek túlzottan jó hírnévnek, Uwe Boll-nak és társainak köszönhetően. Éppen ezért, amikor a Blizzard bejelentette, hogy az eredeti Warcarft játékokból, ez esetben nagy részt az 1994-es Orcs & Humans-ból készítenek egy film adaptációt mindenki reménykedett abban, hogy végre megkapjuk azt a méltó játékadaptációt, ami fordulópontot jelenthet a filmipar szempontjából. Vajon ez a kísérlet sikerült vagy ismételten egy nagyon félresikerült játékadaptációról van szó?

FIGYELEM!

Nem ismerem a játékokat, egy percet sem játszottam egyik Warcraft játékkal sem ezért a WOW világát sem ismerem. Így magát a filmet teljes mértékig önmagában tudom értékelni, mint egy átlag mozinéző! Ezért az esetleges hibákat, amiket megfogok említeni nagy valószínűséggel a tudatlanságom miatt kerülhettek bele, amiket a játékokban biztosan megmagyaráztak.

Azeroth eddig békés birodalma a háború szélére sodródik, civilizációjuk egy félelmetes megszálló fajjal néz szembe. Ork harcosok menekülnek haldokló országukból, hogy új hazát foglaljanak maguknak. Amikor megnyílik egy átjáró a két világ között, az egyik seregre a pusztítás, a másikra a pusztulás vár. A szemben álló felek közül két hős összeütközése fogja eldönteni a családjuk, népük, hazájuk sorsát. Így kezdődik a látványos eposz a hatalomról és áldozatról, amelyben a háborúnak sok arca van, és mindenki harcol valamiért.

Rögtön a kritika elején megszeretném említeni, hogy ez egyáltalán nem egy rossz film, hiába adott rengeteg filmkritikus 30% környéki értékelést. Azonban egyáltalán nem hibátlan filmről beszélünk. Az első és legfontosabb, hogy ez az egész történet csak két órás! Mi a franc? A mai világban, ahol szinte minden filmnek megadják a két és félórás játékidőt teljesen érdemtelenül, mint például az általam nem régen megnézett és utált Spectre, addig itt, amire még 3 óra is kevés lett volna nem kapott rendes játékidőt? Ez miatt sajnos pedig pontosan azzal a hibával rendelkezik, mint például a Titánok haragja is, az-az nagyon kapkod. A film rengeteg személyt mozgat és annak ellenére, hogy nem régen fejeztem be a filmet a karakterek 90%-ának a nevére már nem is emlékszem, akikre meg emlékszem az csak annak köszönhető, hogy többször mondták ki a nevüket, mint a többieknek. Egyébként erre a kapkodásra már rögtön a film elején kapunk egy kis ízelítőt, ahol az első 15 percben megfordulunk 4 különböző helyszínen, amikből kettő a későbbiekben még fontos lesz. Ez alatt az idő alatt pedig már a fontosabb szereplők felével találkozunk és azt várják el tőlünk, hogy jegyezzük meg a nevüket a későbbiekben. Pontosan úgy éreztem magamat, mintha egy száz részes sorozatnak kb. a 40. epizódjának a közepébe csöppentem volna bele, vagyis már mindenkit ismernem kéne, de voltam olyan hülye, hogy nem néztem meg a korábbi epizódokat.

A másik dolog ami idegesített, hogy a rövid játékidő miatt úgy éreztem, hogy konkrét jelenetek hiányoznak, amik a vágóasztalon maradtak, amik nagy valószínűséggel egyes karaktereket bontott volna ki részletesebben, de mivel egyáltalán nem volt idő semmire úgy döntöttek, hogy ezeket a részeket hagyják ki, amik fontosak lennének, de a sztori szempontjából a hiányuk még "belefér". Érdekes módom a filmnek hiába egy hatalmas hibája a kapkodás ez egyben egyik legnagyobb erőssége is. Mivel rengeteg helyszínen fordulunk meg és mindig történik valami a vásznon egyáltalán nem lehet unatkozni rajta, mert soha nem ül le. Kapunk rengeteg látványos és a költségvetéshez képest néhol eléggé brutális csatajeneteket, amik eszméletlenül látványosak.

A látvány az valami fantasztikusra sikerült. Nem a gyönyörű világra és a tájképekre gondolok, mert ez szerintem a Gyűrűk ura óta egy alap követelménynek kellene lennie, hanem magukra az orkokra gondolok. Egyszerűen hihetetlen, hogy a mai számítógépes technológia ott tart, hogy néhány kitalált lény sokkal élethűbb, mint néhány emberi karakter. Részben annak is köszönhető, hogy őket valamilyen szinten sokkal részletesebben kidolgozták, mint az embereket, közülük is kiemelném Durotan-t (Toby Kebbell), akit a többiekhez képest elképesztő részletességgel ismerünk meg. Akit viszont nem tudtam hova tenni az Anduin Lothar (Travis Fimmel) volt. Egyszerűen nem tudtam megérteni a filmbéli funkcióját. Azon kívül, hogy egy fontos katonai beosztású személy, a király barátja, és hogy van egy fia, de ezeken kívül semmit nem tudtam meg róla, a színész pedig sajnos nagyon béna volt. Ismételten mondom, hogy nem ismerem a játékokat, így az Ő karakterét sem ismerem, de szerintem egy filmnek pontosan arról kellene szólnia, hogy nagy vonalakban megismerjük a főbb karaktereket. A többi karakter pedig nem nagyon érdemel említést, mert maga a film is nagyon lazán kezelte őket vagy ők is csak említést tettek róluk.

Nagyon negatív irányba húzódott el a kritika, holott pont ezt akartam elkerülni. Mert érdekes módon nagyon könnyen magával tud szippantani ez a világ. A film második felében kb. egy óra után, amikor túl vagyunk a kezdeti kapkodásokon valahogyan a film magára talál és azon kapjuk magunkat, hogy amit látunk az egyszerűen király. A készítők rengeteg bátor lépést hoztak meg, főleg a második felében, amit egy hasonló  kaliberű és költségvetésű giga produkció esetében nem biztos, hogy más stúdiók be mertek volna vállalni, itt egy percet sem haboznak, előhúznak egy-egy érdekes fordulatot és megölnek nem egy kulcsfontosságú karaktert. A film legnagyobb pozitívuma, hogy a készítők és maga a Blizzard mindent beleadtak, hogy a játékhoz hű adaptációt hozzanak össze, és az itt lévő hibák nagy része szerintem a legnagyobb részt a stúdiók és forgalmazók okolhatók, mert nem akartak egy közel 3 órás filmet mozikba küldeni. Szerencsére számíthatunk egy rendezői változatra is, aminek köszönhetően + 40 percnyi anyagot fogunk kapni, amik reményeim szerint egyes karaktereknek a személyiségeit fogják jobban kibontani. Annak is örülnék, ha utólag még felvennének akár plusz félórányi anyagot is, mert szerintem ebben a filmben bőven van még + 1 órányi anyag. Éppen ezért lehet számítani majd egy kiegészítő Minikritikára is a későbbiekben a rendezői változatról!

Összefoglalva:

Egy elképesztően látványos, néhol túlzottan kapkodós, de maximálisan szórakoztató filmet kaptunk, amit szerintem nem szabad kihagyni. Azonban ha utáljátok az olyan stílusú kapkodást, mint a Titánok harcában vagy a Batman V Superman esetében azoknak ajánlom, hogy várjanak még egy pár hónapot a bővített kiadásig, mert van egy olyan gyanúm, hogy az egy kicsikét jobb és összeszedettebb film lesz, mint a mozis verzió. Engemet ez a világ teljesen meg vett kilóra, számomra pedig érdemes lesz erről a világról többet megtudnom. Még mindig nem fogok a játékokkal játszani, mert arra egyáltalán nincsen szabad időm, de biztosan fogok olvasgatni erről az Univerzumról az interneten és ha tudom a könyveket is beszerzem!

10/6 - 69% (Csak azért 6 pont, mert van egy olyan érzésem, hogy a hosszabb változat 10/7-es lesz!)