Egy sokat látott, sablonos, Szállító stílusú akció/vígjáték... Edgar Wright rendezésével! Rögtön sokal érdekesebb filmnek ígérkezik ugye?

A film főszereplője egy fiatal sofőr, nevezetesen Baby (Ansel Elgort), aki arra specializálódott, hogy saját soundtrackjének dübörgő basszusait hallgatva pillanatok alatt felszívódjon egy-egy rablást követően. Amikor megismerkedik álmai nőjével (Lily James), felcsillan előtte egy új élet reménye. Azonban miután arra kényszerül, hogy ismét dolgozzon az ismert maffiózónak (Kevin Spacey), egy balul elsült rablást követően nem csak az élete, de a szerelme és a szabadsága is veszélybe kerül. 

A filmet leginkább úgy tudom jellemezni, mint a Drive és a Kingsman közös gyermeke. Egy nagyon szórakoztató, mégis egy eszméletlenül stílusos és vagány filmélmény, amivel általában csak 1-2 évente egyszer találkozunk a moziban. Miután Wright a Hangya készítése közben ott hagyta a MARVEL-t, mert nem hagytak neki kreatív szabadságot azonnal visszatért a saját világába, ahol alacsonyabb költségvetéssel (ez esetben 34 millió $), de sokkal nagyobb rendezői szabadsággal bármilyen filmet tud elkészíteni. Ilyen téren a Baby Driver nyújtja azt a minőségi filmélményt, mint a korábbi rendezései, csak itt egy újabb sebesség fokozatba kapcsolt. ;)

Az egy dolog, hogy autósüldözések régen kaptak ilyen kreatív koreográfiát a vásznon, azonban azt minden filmes iskolában kötelező anyaggá kellene tenni, ahogyan ez a film a zenére és a mozdulatokra meg lett vágva. Az elejétől a végéig nincs egy képkockája a Baby Drivernek, ami ne szórakoztatná a nézőt. A tipikus Wright humor még mindig nagyon jól működik, nagyon sok a vizuális gag, valamint a non verbális történet mesélés... Talán az eddigi legfeszesebb filmje. Igaz ez a kevés stukker előrántásra is, ami ha megtörténik, nem csak céltalan lövöldözés, amit a mai tucat akció filmekben kapunk, hanem megvan a maga dramaturgiai szerepe és ideje vagy éppen csak a zene ütemére hagyják el a golyók a puska csövét.

Azonban a színészeket sem szabad elfelejteni. Kevin Spacey a kis ujjából kirázta a szerepet, más szóval kiváló, Ansel Elgrot-ot nem ismertem korábbról (Csillagainkban a hiba idáig sajnos kimaradt, de pótolom amint lehet), de egy meggyőző, visszafogott, hiteles alakítást nyújtott Baby-ként, aki sokszor a komoly nézésével, valamint a zene segítségével rengeteg érzelmet tudott megjeleníteni. Jon Bernthal fájdalmasan keveset szerepelt, de annál emlékezetesebb volt az alakítása, Jon Hamm pedig egy nagyon jó karakter változáson ment keresztül. Azonban, a film csúcspontja messze Jamie Foxx volt. Ő nyújtotta a film legtöbb poénját, valamint a legfeszültebb pillanatokat is. Évek óta nem volt olyan jó, mint itt! Az egyetlen karakter, aki nem volt annyira erős, az Baby szerelme volt. Lily James jól hozta a szerepét, de nem igazán volt karaktere, ami a Scott Pilgrim után egy picikét sajnálatos volt, de a film szempontjából nem is kellett túl mély karaktert írni neki, a feladatát a karaktere maximálisan teljesítette.

Összefoglalva:

A nagyon sok Halálos iramban film után nagyon jól eső érzés volt igazán király autós üldözéseket nézni a mozi vásznon. A film zenéje szerintem instant klasszikus lesz a jövőben, a vágás szerintem Oscar gyanús, a karakterek pedig emlékezetesek. Egy igazi mozi élmény, amit senkinek nem szabad kihagynia, főleg azoknak, akik egy nagyon vagány filmet szeretnének nézni. Nagyon remélem, hogy nem fog megbukni a film, bár a korábbi Edgar Wright filmek sem voltak igazi kassza sikerek. Nem szeretném, hogy úgy járjon a film, mint a tavalyi Rendes fickók. Az év egyik legkellemesebb meglepetése és talán az eddigi legszórakoztatóbb film idén!

10/9 - 93%